Figyelemfejlesztés

A figyelem kiemelkedő jelentőségű, mert ennek funkcionálása nélkül nem működhet hatékonyan egyetlen intellektuális képesség sem, azaz figyelem nélkül elképzelhetetlen a hatékony tanulási technika.

A figyelem sajátosságai gyakorlással jól fejleszthetők, tehát különösen fontos, hogy tisztában legyünk a figyelem természetével.

A figyelem területei, melyek különösen fontosak a tanulási módszerek elsajátításához:

· A figyelem terjedelme: ez abban nyilvánul meg, hogy hány tárgyra tudunk egy adott pillanatban figyelni. Minél több információt tudunk befogadni egy adott időegységben, annál intenzívebb lehet tanulásunk, tehát alapvető ennek fejlesztése.

· A figyelem tartóssága: ez abban mutatkozik meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek lekötni tevékenységünket egy dologgal. Minél kitartóbb munkára vagyunk képesek, annál jobb lehet a tanulmányi teljesítmény.

· A figyelem megoszlása: ez azt biztosítja, hogy párhuzamosan két vagy több tevékenységet is tudunk végezni.

· A figyelem átvitele: ez azt fejezi ki, hogyan tudjuk váltogatni figyelmünket egyik jelenségről a másikra.

A figyelem működhet önkéntelenül is és szándékosan is. Az önkéntelen figyelem reflexszerű beállítódásokkal kapcsolatos, az ember tudatos elhatározásától függetlenül funkcionál.

A szándékos figyelem tudatosan irányított és szabályozott, ennek működésekor az egyén saját elhatározásából választja ki azt a jelenséget, amelyre a figyeleme irányul.

A figyelem szerepe a tanulásban

A  figyelem kérdése a pedagógia központi problémája. A figyelmi működés erősségének és megbízhatóságának vannak olyan korlátai, amelyek a tanulók életkorával vagy más belső feltételekkel függnek össze.

A különböző helyzetekben mért figyelmi teljesítménygörbék azt mutatják, hogy a figyelmi működést sokfajta más tényező is befolyásolja, többek között, hogy a nap, a hét vagy az év mely szakaszában tartunk, milyen a tanulók testi és pszichés állapota,  életmódjának rendszeressége, táplálkozása, alvásigényének kielégítettsége, fáradékonysága.

Régi tapasztalata a pedagógiának, hogy kora reggel, a hét első felében, esetleg hosszabb pihenés után jobb a tanulók figyelmének teljesítménye.

A figyelem zavara, ahogyan a szülők látják

A figyelemzavar vagy gyenge figyelmi működés miatt a tanulóknál tanulási sikertelenség jöhet létre.  Ez gyakran meglepetést okoz a tanulók környezetében, ha korábban nem minősítették figyelmének működését. A szülő megszokta figyelemzavarral küzdő gyermekét, s hosszabb idő után már ezt tekinti optimális működésnek. Valóban, ma az iskola az első olyan teljesítményhelyzet, melyben tartós és megfelelő intenzitású figyelmet várnak el a tanulóktól.

Figyelmi zavarok típusai

• A figyelem összpontosításának hiánya, amelynek következtében a tanuló nem tudja a tanuláshoz szükséges figyelmi szintet elérni, mert koncentrálása könnyen megzavarható. Bármely új inger jó alkalom arra, hogy ne a tanárra, ne a kapott feladatra figyeljen.

• A figyelem fenntartási nehézséggel küzdő tanuló,  nagy lendülettel lát hozzá a feladatvégzéshez, de láthatóan egyre lassul, majd „kifáradva” abbahagyja a feladat befejezését. Ez a „fáradtság” nem valódi, hanem a figyelem megtartás nehézsége miatt következik be a feladás kényszere.

• A figyelem megosztási képtelenség, amely azt jelenti, hogy a tanuló nem tud gyorsan és megbízhatóan "kapcsolgatni" a különböző figyelmi helyzetek között. Az iskolai tanítás-tanulás helyzetében erre nagyon gyakran lenne szükség!

• A figyelem terjedelmének zavara, amely a figyelem és a rövid idejű emlékezet működésének együttes problémáját jelenti.

Az egyénre jellemző figyelmi terjedelem azt mutatja meg, hogy egyidejűleg /valójában egymás után/ hány dologra tud figyelni. Ide vonatkozó vizsgálatok szerint a felnőttek figyelmének terjedelme 4-6, 12 éves gyermekeké 3-4, 6 év körülieké pedig 2-3 tárgy, személy vagy jelenség. Az adatok arra az alaphelyzetre érvényesek, amikor a tárgyak, jelenségek körét egyetlen figyelmi ráirányulással próbáljuk megragadni. Ezért van jelentősége az oktatásban annak, hogy milyen a tankönyv illusztrációja. Ha az ábra sok, apró és kevésbé fontos részletet tartalmaz, akkor inkább fennáll annak veszélye, hogy a tanuló nem képes figyelme segítségével a valóban lényeges információkat kiemelni.  

A figyelem zavar következménye

A tanulási sikertelenség következtében gyakorta jelentkezik a viselkedés és a beilleszkedés elégtelensége is.

Azonban, mint említettem a figyelem kiválóan fejleszthető, sok-sok érdekes feladattal!

A passzív tévézés, és a vizuális, virtuális játékok nem elégségesek a megfelelő figyelmi koncentráció eléréséhez, erről azonban a következő részben szólok, az emlékezetfejlesztéssel kapcsolatban.

Összeállította:          Katona Erzsébet gyógypedagógus

                                   Email cím: katona.erzsebet@alitera.hu