Figyelemfejlesztés

 

A figyelem kiemelkedő jelentőségű, mert ennek funkcionálása nélkül nem működhet hatékonyan egyetlen intellektuális képesség sem, azaz figyelem nélkül elképzelhetetlen a hatékony tanulási technika.

A figyelem sajátosságai gyakorlással jól fejleszthetők, tehát különösen fontos, hogy tisztában legyünk a figyelem természetével.

 

 

A figyelem területei, melyek különösen fontosak a tanulási módszerek elsajátításához:

·         A figyelem terjedelme: ez abban nyilvánul meg, hogy hány tárgyra tudunk egy adott pillanatban figyelni. Minél több információt tudunk befogadni egy adott időegységben, annál intenzívebb lehet tanulásunk, tehát alapvető ennek fejlesztése.

·         A figyelem tartóssága: ez abban mutatkozik meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek lekötni tevékenységünket egy dologgal. Minél kitartóbb munkára vagyunk képesek, annál jobb lehet a tanulmányi teljesítmény.

·         A figyelem megoszlása: ez azt biztosítja, hogy párhuzamosan két vagy több tevékenységet is tudunk végezni.

·          A figyelem átvitele: ez azt fejezi ki, hogyan tudjuk váltogatni figyelmünket egyik jelenségről a másikra.

 

A figyelem működhet önkéntelenül is és szándékosan is. Az önkéntelen figyelem reflexszerű beállítódásokkal kapcsolatos, az ember tudatos elhatározásától függetlenül funkcionál.

A szándékos figyelem tudatosan irányított és szabályozott, ennek működésekor az egyén saját elhatározásából választja ki azt a jelenséget, amelyre a figyeleme irányul.

A figyelem szerepe a tanulásban

A  figyelem kérdése a pedagógia központi problémája. A figyelmi működés erősségének és megbízhatóságának vannak olyan korlátai, amelyek a tanulók életkorával vagy más belső feltételekkel függnek össze.

 

A különböző helyzetekben mért figyelmi teljesítménygörbék azt mutatják, hogy a figyelmi működést sokfajta más tényező is befolyásolja, többek között, hogy a nap, a hét vagy az év mely szakaszában tartunk, milyen a tanulók testi és pszichés állapota,  életmódjának rendszeressége, táplálkozása, alvásigényének kielégítettsége, fáradékonysága.

 

Régi tapasztalata a pedagógiának, hogy kora reggel, a hét első felében, esetleg hosszabb pihenés után jobb a tanulók figyelmének teljesítménye.

   

 

A figyelem zavara, ahogyan a szülők látják

 

A figyelemzavar vagy gyenge figyelmi működés miatt a tanulóknál tanulási sikertelenség jöhet létre.  Ez gyakran meglepetést okoz a tanulók környezetében, ha korábban nem minősítették figyelmének működését. A szülő megszokta figyelemzavarral küzdő gyermekét, s hosszabb idő után már ezt tekinti optimális működésnek. Valóban, ma az iskola az első olyan teljesítményhelyzet, melyben tartós és megfelelő intenzitású figyelmet várnak el a tanulóktól.

 

 

Figyelmi zavarok típusai

 

 

 

 

 

Az egyénre jellemző figyelmi terjedelem azt mutatja meg, hogy egyidejűleg /valójában egymás után/ hány dologra tud figyelni. Ide vonatkozó vizsgálatok szerint a felnőttek figyelmének terjedelme 4-6, 12 éves gyermekeké 3-4, 6 év körülieké pedig 2-3 tárgy, személy vagy jelenség. Az adatok arra az alaphelyzetre érvényesek, amikor a tárgyak, jelenségek körét egyetlen figyelmi ráirányulással próbáljuk megragadni. Ezért van jelentősége az oktatásban annak, hogy milyen a tankönyv illusztrációja. Ha az ábra sok, apró és kevésbé fontos részletet tartalmaz, akkor inkább fennáll annak veszélye, hogy a tanuló nem képes figyelme segítségével a valóban lényeges információkat kiemelni.  

 

 

 

 

A figyelem zavar következménye

 

A tanulási sikertelenség következtében gyakorta jelentkezik a viselkedés és a beilleszkedés elégtelensége is.

 

Azonban, mint említettem a figyelem kiválóan fejleszthető, sok-sok érdekes feladattal!

 

A passzív tévézés, és a vizuális, virtuális játékok nem elégségesek a megfelelő figyelmi koncentráció eléréséhez, erről azonban a következő részben szólok, az emlékezetfejlesztéssel kapcsolatban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összeállította:          Katona Erzsébet gyógypedagógus

                                   Email cím: katona.erzsebet@alitera.hu