A gondolkodásfejlesztés

 

A gondolkodás az ember megismerőtevékenységének legmagasabb foka. A megismerés nem korlátozódik az érzékelésre, észlelésre, sem pedig az észlelt dolgok változatlan felidézésére.

 

Az ember gyakran kerül olyan feladatok elé, amelyeket csak meglévő észleléseire, ismereteire, tapasztalataira támaszkodva ezek átalakításával, feldolgozásával, tehát csak közvetett úton, különféle gondolkodási műveletek felhasználásával tud megoldani.

A gondolkodás tehát a meglévő tapasztalatok alapján, közvetett úton, új és általánosítható ismeretek megszerzését teszi lehetővé. A gondolkodás pszichológiai szempontból nem azonos a „közvetett” és „általánosított” megismeréssel.

 

A nyelv és a gondolkodás

 

 

A gondolkodás szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban van a nyelvvel, a beszéddel.

  •  

    Szinte minden észlelés asszociációs kapcsolatba került valamilyen szóval, vagy nyelvi jellel, amelynek következtében egyik a másikat felidézi.  Valamint a megfelelő emlékképhez hozzákapcsolódtak azok az apparátusok és izmok, melyekkel a megfelelő szót vagy mondatot kimondjuk. Vagyis nemcsak a szó emlékezeti képe idéződik fel, amikor észlelünk valamit, hanem a szó kimondásának művelete is. Ez a beszéd alapja, a szavak, a nyelvi jelek valójában a jelzések jelzései.

     

     

    A belső beszéd

     

     

    A gondolkodás és a beszéd kapcsolatában érdekes szerepe van a „belső beszédnek”.

    Önmegfigyelés során mindenki tapasztalhatja, hogy a gondolatait akkor is megfogalmazza magának az ember, ha külső beszéd formájában nem kívánja kifejezni, ez a „belső beszéd”. Az ilyen belső beszéd lényegesen különbözik attól, amit másoknak közlünk.

     

    A belső beszéd meglehetősen egyéni, csak saját magunk számára érthető rövidítéseket és jeleket tartalmaz, nem követi a nyelvtan stilisztika szabályait. A belső beszédre legtöbbször nem is figyelünk, ezért ha a belső beszédről át akarunk térni a külső beszédre komoly pszichikus erőfeszítést igényel. A diákok szokták mondani: könnyebb valamit fejben elgondolni, mint szavakban megfogalmazni. További nehézség, ha gondolatainkat írásban is meg kell fogalmazni.

     

    Hasonló jelenség van az „aktív szókincs” és a „passzív szókincs” esetében is. A belső beszéd állományához tartozó megértett, passzív szókincsünk sokkal nagyobb, min a ténylegesen használt, aktív szókincsünk. Tervszerű és tudatos gyakorlással, a passzív szókincs jelentős része is aktivizálható, ahogy gondolataink („belső beszéd”) tudatos és tervszerű nyelvi kifejezése gondolkodásunkat fejleszti. 

     

     

    A gondolkodás fajtái

     

     

    A gondolkodás fajtáit aktivitása, önállósága és tudatos irányítottsága szempontjából különböztetjük meg.

     

    ·         Asszociatív

    Nincs előre meghatározott célja, gondolatok, képzetek, élmények különösebb irányítottság, rendezettség nélkül asszociálódnak (szabad asszociáció)

     

    ·         Megértő

    A dolgok lényegének és összefüggéseinek feltárása.

     

    Ezen belül 3 fő gondolkodási művelet:

     

    a)    A dolgok lényegének kiemelése: fogalomalkotás

    b)    A felismerés: a dolgok besorolása a megfelelő logikai osztályba

    c)    Az összefüggések feltárása, a jelenség megértése átfogó törvényszerűségek alapján.

     

     

    ·         Problémamegoldó

    Problémának nevezzük a szó legáltalánosabb értelmében azt a helyzetet, amelyben bizonyos célt akarunk elérni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van.  Pszichológiai problémának nevezünk minden olyan kérdést, feladatot, amelyre a választ a megoldást nem tudjuk azonnal pontosan megtalálni. Pl. egy zár kinyitása, rejtvények megoldása.

     

    A megértő és a problémamegoldó gondolkodást nem lehet mereven elválasztani.

     

     

    További fajták:

     

    ·         Diszkurzív gondolkodás: folyamatosan, rendszeresen felépített

    ·         Intuitív gondolkodás: ötletszerű, ugrásokkal tarkított „ráeszmélés”.

     

    Gyakorlati és tudományos gondolkodás is megkülönböztetünk, de a két fő elem a megértés és a problémamegoldás.

     

    A gondolkodás folyamata

     

    1. A gondolkodás folyamatát meghatározó tényezők

     

     

     

     

    1. A gondolkodás szakaszai (fázisai)

     

    A gondolkodás makro-struktúrája:

     

     

     

    A valóságos eleven gondolkodás igen sok kitérőn, mellékes mozzanaton, számos érzelmi megnyilvánuláson, a személy egészével szoros kapcsolaton keresztül vezet a megoldáshoz.

     

     

     

    Problémamegoldás és a kreativitás

     

     

    A probléma-megoldási helyzetek és a kreatív gondolkodás közötti párhuzam abban rejlik, hogy mindkettőnél új stratégiát kell alkalmazni. Így minden problémamegoldás kreatív folyamat.

     

     

    A kreatív folyamat fajtái

     

     

    1.    Organizált: lépésről lépésre tudatosan halad: előkészítés, produkció, elhatározás

     

    2.    Inspirált:

     

     

     

    A kreativitást gátló tényezők: a funkcionális rigiditás (megmerevedés), a megszokott „set” (fogalomrendszer) megkötöttsége, a kategóriák túl sok ismeretből fakadó merevedése, és az elsietett megítélés

     

     

     

    A gondolkodás műveletei

     

    A gondolkodás mikrostruktúrája: a legkisebb elemek, melyek a makro-struktúrán belül sajátos együtteseket hoznak lére. A gondolkodási műveletek gyakran együtt járnak, a feladat tartalmától, jellegétől függően egymásra épülnek, műveletsorokat alkotnak.

     

     

     

    ·         Analízis: egész részekre bontása

    ·         Szintézis: a részeket rakjuk össze egésszé

    ·         Elvonás (Kiemelés): (absztrahálás) egy egész tárgy valamely tulajdonságának kiemelése, amely nem egész, önálló rész

    ·         Összehasonlítás: azonosság, különbözőség felismerése

    ·         Kiegészítés: egy tárgy meghatározott relációja alapján a relációnak megfelelő másik tárgy, vagy jelenség megtalálása

    ·         Általánosítás: konkrét alkathoz általános adatok megtalálása 

    ·         Konkretizálás: az általánoshoz az alárendelt megtalálása

    ·         Rendezés: valamely szempont szerinti válogatás, kiválasztás

     

     

    Intelligencia és gondolkodás

     

    Az intelligencia és a gondolkodás között szoros a kapcsolat, hiszen a problémahelyzetek megoldásában az intelligencia és a gondolkodás együttesen vesz részt.

     

    Az intelligencia tágabb fogalom. A gondolkodás műveletein és a megismerési folyamatokon kívül magába foglalja a gondolkodási tevékenység által kialakított személyiségtulajdonságokat is.

     

     

     

    Összeállította: Katona Erzsébet gyógypedagógus

    E-mail: katona.erzsebet@alitera.hu